A légkondicionáló berendezések napjainkra a megfizethető kategóriába kerültek, így egyre kevesebb olyan háztartással, munkahellyel lehet találkozni, ahol nincs valamiféle lehetőség a levegő temperálására. Sokan azonban hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy a légkondi nem egy sima hűtőszekrény vagy mosógép, nem lehet karbantartás nélkül üzemeltetni, és csak akkor hívni szakembert, ha elromlik.
A klíma üzemeltetésének biztonsági kérdéseit két részre kell bontani. Az egyik a műszaki, a másik az egészségügyi aspektus. A műszaki kérdésekben egy átlagembernek nem sok tudnivalója van. Az alap előírásokat kell csak betartanunk, hiszen a szerelést biztos, hogy szakember végezte, így normál esetben a kondenzvíz elvezetése, vagy az elektromos tápellátás meg kell feleljen az elvártaknak. A mi dolgunk mindössze annyi, hogy ha például a műanyag szűrőket szeretnénk kimosni, akkor előtte áramtalanítsuk a berendezést, majd a szűrőket tisztítás után szárazon tegyük vissza a helyükre. Ezen kívül annyit tehetünk még, hogy odafigyelünk a gép működésére, ha teljesítménycsökkentést, rendellenes jegesedést vagy fura zajokat tapasztalunk, akkor haladéktalanul szakembert keresünk a javításhoz.
A műszaki problémák mellett a légkondiknak vannak egészen komoly egészségügyi kockázatai is, amik egy szimpla megfázástól, akár a halálos kórig is terjedhetnek.
A legegyszerűbb, inkább csak kellemetlenséggel járó probléma a sima megfázás. Ehhez nem kell semmi extra, éppen elég, ha kimelegedve, megizzadva belépünk egy a kintinél 10-15 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre hűtött helyiségbe.
Ennél eggyel komolyabb az ízületi gyulladás. Ha a hideg levegő folyamatosan valamelyik végtagunkra vagy a nyakunkra irányul, akkor a hidegtől beszűkülő erek miatt kevesebb oxigén jut a szövetekhez, amik emiatt károsodnak, ha ez a helyzet akuttá válik, akkor helyre nem hozható sérülést szenvednek a szövetek.
Ha nem tisztíttatjuk megfelelő időközönként a klímánkat, akkor a nedvesen maradó felületeken gombák szaporodhatnak el. Ezek, pontosabban a gombák spórái különböző légúti betegségeket okozhatnak, olyanokat, mint például apergillózis, ami belégzés után végzetes módon képes elszaporodni az arc- és orrüregben, valamint a tüdőben. A tünetek véres köpet és mellkasi fájdalom, valamint nehéz légzés.
Van azonban a gombáknál is veszélyesebb megbetegedés, amit többek között a légkondik is terjeszthetnek.
Lelkes Dr. House sorozatnézők már szisszenek is fel, és csettintve kiáltják, hogy a… (és nem, nem a Lupus), hanem a Legionella.
A betegséget a pneumophila család egyik baktériuma idézi elő. Igazán komoly problémát a központi légkondicionálóval ellátott munkahelyeken okozhat, olyanokon, ahol a klimatizálás mellett párásítják is a levegőt. A porlasztott vízzel a baktériumot belélegezzük, így az közvetlenül a tüdőbe jutva okozhat heveny gyulladást. A gyors lefolyású betegség az idősek, legyengült immunrendszerrel rendelkezők, vagy akár a dohányosok körében könnyedén halálos is lehet. A baktérium által okozott betegség súlyosabb, akár halálhoz vezető változatát hívják Legionellózisnak, vagyis légiósbetegségnek.
Van ennek a betegségnek egy enyhébb lefolyással bíró változata is, amit Pontiac-láznak neveznek. Ennek tünetei egy erős influenzás megbetegedéshez hasonlóak, ami rendkívül kellemetlen tud lenni, de az esetek többségében szerencsére nem vezet halálhoz.
Éppen ezen komoly betegségek miatt, a munkahelyeken a munkáltatónak törvényi kötelezettsége tisztíttatni a klímaberendezéseket.
Rossz hír, hogy ez a két betegség akár az otthoni klímáknál is előfordulhat, igaz ott nem a párásítás miatt, hanem a nedvesen maradó részek, légvezetők, lamellák lehetnek, amikről a baktérium a levegőbe kerül. A megelőzés viszont egyszerű, nem szabad elhanyagolni a berendezést, rendszeres időközönként tisztítani kell a szűrőket, és persze az egész beltéri egységet, illetve sokat tehetünk azzal is, ha a nyári szezon végével, amikor már nem hűtünk a légkondicionálóval, elindítjuk rajta a “szárító” programot, ha van ilyen készülékünkön.
Bár időről-időre végig fut a közösségi médiában és a bulvárlapokban a légionáriusbetegség, azért jó tudni, hogy bár tényleg sok áldozatot képes szedni – a megbetegedések 10-30 százaléka végződik halállal-, azért ez minket, európai embereket, egyelőre kevéssé fenyeget. A statisztikák szerint az egymillió főre jutó megbetegedések száma tizenegy fő, vagyis kontinensünkön évente, nagyjából és átlagosan 10 halálos esettel számolhatunk.
Mi tehát a lényeg? A legfontosabb, hogy keressünk egy megbízható szakembert, aki aztán fél- egy évente rendszeresen ellenőrizni és tisztítani fogja légkondinkat. Ne hanyagoljuk el a karbantartást, gondolkozzunk előre, és lehetőség szerint ne a nyári csúcsszezonra időzítsünk, mert jó eséllyel hónapokig nem találunk majd szabadidővel rendelkező szakembert.
A poszt megjelenését a Daikin támogatta.