Klimatizálás az ókorban - Régen is volt kánikula

Környezetünk komfortosabbá tételének igénye egyidejű a civilizációnkkal, a régi módszerekből pedig napjainkban is sokat tanulhatunk. Hiszen - mint látni fogjuk - a légkondícionálás története egyidős az emberiség históriájával, a korábban már alkalmazott technikákat fejlesztjük tovább az újabb és újabb technológiák segítségével.

romai-vizvezetek.jpg

Életünket egyre inkább meghatározzák a klímaváltozás okozta időjárási anomáliák. A nagy viharok, a szélsőséges melegek, a rövid idő alatt lezúduló jelentős mennyiségű csapadék és az elnyúló aszályos időszakok várhatóan egyre gyakoribbá válnak a jövőben is, és erről jó részben - ha nem teljes egészében - mi, emberek tehetünk. Életünk, kényelmünk egyre több energiát igényel, aminek előállítása még napjainkban is leginkább a fosszilis tüzelőanyagok elégetésén alapul, ezért létfontosságú, hogy az élet minden területén odafigyeljünk arra, hogy az energiafelhasználásunkat csökkentsük. Emiatt fontos, hogy tanuljunk a múltból, és újra felfedezzük azokat az eljárásokat a lakó- és munkahelyi környezetünk klimatizálása terén is, amelyeket őseink már korábban is használtak.

 

A hűsítő levegő és víz

A hűtés talán legegyszerűbb módja, ha megpróbáljuk a minket körülvevő levegőt mozgatni. Ennek a legjobb példája a Japánban feltalált hagyományos legyező. Bár ebben az esetben úgy érezzük, a levegő hűt minket, igazság szerint arról van szó, hogy a legyező által megmozgatott levegő a verejték párolgását segíti bőrünkről. Azt már az általános iskolában megtanultuk, hogy a párolgás hőt von el, vagyis az izzadság párolgása bőrünket hűsíti.

kofal.jpg

Ennél eggyel bonyolultabb módszer, ha megpróbáljuk épületeinket a környezeti adottságokat kihasználva építeni. A régi időkben az ajtókat és ablakokat például folyókra nyitották, a víz felől érkező hűvös levegőt különböző épített akadályokkal vagy egyszerűen telepített fasorokkal terelték a házak felé. Hűvös levegő azonban nemcsak a folyók felől érkezhet, hanem a pincéből is. Már az ókorban is ismert eljárás volt, a régi építészeti művekben is találunk rá példát, hogy a pincéből felszálló hideg levegőt engedték a kettős falazatú házak falaiba épített légcsatornákba, ezzel temperálva a fal és persze a belső terek hőmérsékletét. A megfelelően kialakított légjáratok segítségével nemcsak szobákat, de akár egész épületeket is hűthetünk, amire szerencsére egyre több példa van a fejlett világban is. Bár az effajta hűtés a tervezéskor és az építéskor plusz költségekkel jár, ez bőven megtérül az üzemeltetés évei alatt, a spórolással ráadásul a környezetet is védjük.

hutes_szel.jpgÉpület hűtése a beáramló szél segítségével

Ha már az építésnél tartunk, akkor nem szabad elfeledkezni az elődeink által használt építőanyagokról sem.  Szerencsére egyre többen fedezik fel a vastag falazat, a természetes építőanyagok előnyeit, és modern családiházak készülnek vert vályog vagy vályogtégla, esetleg kő falazattal. Ez az eljárás azonban leginkább csak vidéki környezetben használható, városainkban a helyhiány és a magas épületek miatt maradnunk kell napjaink hagyományos építőanyagai mellett. Erre a problémára találtak megoldást az ókori Rómában, ahol a nagy nyári melegek miatt kénytelenek voltak aktív hűtést használni. Erre a célra tökéletesen megfelelt a víz, amit a régi római városokba a kiterjedt csatornarendszerek szállítottak a környező hegyekből. Ez a víz nemcsak ivásra volt alkalmas, hanem arra is, hogy a tehetősebb polgárok a házaik falába épített csőrendszerbe vezessék.

 

A párolgás is hűt

Talán meglepő, de napjaink légkondicionálói és az ókori megoldások között elviekben nem sok különbség van, hiszen a mai napig a párolgással történő hűtés az alapja mindennek. Csupán a régi dolgok továbbfejlesztéséről van szó, hiszen akkoriban nem léteztek a jelenleg használt korszerű gépek és anyagok, így elsősorban a víz párologtatásával hűtötték házaikat az emberek. Ennek legegyszerűbb formája talán az ókori Egyiptomban használt módszer, amikor is a nyitott ajtókra és ablakokra akasztottak vizes rongyokat, ezek voltak a régi idők elpárologtatói és hőcserélői.

zoldteto.jpg

A víz párolgásán alapuló hűtést azonban nemcsak régen használták, hanem napjainkban is alkalmazzák. Az ókorban például agyagedényekbe töltöttek vizet, ami az edény falának pórusain kiszivárgott, elpárolgott, így hűtve az edény tartalmát. Ezt a módszert Indiában még most is több helyen használják, ahol vizet áramoltatnak a lakásokban futó csövekben, azok pedig a korsókhoz hasonlóan párologtatják a vizet. Ennek a módszernek a hatékonyságát tovább lehet javítani, ha a korsók vagy csövek körüli levegőt is „megjáratjuk”, így növelve a párolgás hatékonyságát.

 

Van mit tanulnunk a régiektől?

A válasz természetesen igen, sőt,  ajánlott is. Napjaink korszerű építészeti, épületgépészeti technológiájával megfejelt régi módszerek olyan hatékony megoldásokat eredményeznek, amelyekkel minimális energia befektetésével érhetünk el komoly hűtési teljesítményt.

london1.jpg

Természetesen a hatékony megoldásokhoz szükség lesz az előrelátó tervezésre is, hiszen a legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha már a házunk, lakásunk építésénél bekalkuláljuk a hűtésre, fűtésre szolgáló plusz berendezéseket. Persze némi találékonysággal a régi házak is komfortosabbá tehetők, ha például a meglévő pince hűvös levegőjét vezetjük - némi ventilátoros rásegítéssel - a szobákba. Az sem probléma, ha nincs pince, mert a kertben, a föld alá telepíthetünk erre a célra kialakított csőkígyót, amibe aztán ventilátorral nyomhatjuk be a lakás meleg levegőjét, hogy aztán a cső másik végén a földben lehűlt levegőt kapjuk vissza.

Ha vályoggal nem is akarunk kísérletezni, a vastag hőszigetelő anyagok akkor is megoldást nyújthatnak. A házak külső felére utólag felrakott 15 centiméteres dryvit szigetelés például már tökéletesen elegendő arra, hogy lakásunk levegőjét, aktív hűtés nélkül, a legnagyobb kánikulában is 30 fok alatt tudjuk tartani. Érdemes lehet felfedezni a zöldtetők nyújtotta szigetelést és hűtést is. A lapostetőkre terített földréteg a párolgás miatt hőt von el, ráadásul a föld maga is szigetelőanyagként viselkedik. A módszer hatásosságát tovább fokozzák a beültetett növények, bokrok, amelyek árnyékolják a tetőt.

london2.jpg

Napjainkban a klímaváltozás fokozódó réme egyre kívánatosabbá teszi az energiazabáló megoldások lecserélését a hatékony, a régi időkben már felfedezett, ám azóta kissé elfeledett módszerek felélesztésével és modernizálásával. Ezek használata közös ügyünk, ha megtehetjük, akkor próbáljuk meg otthonunkat ezek segítségével hűteni. Hiszen - mint minden másban - ebben is sokat tanultunk már elődeinktől, de rengeteg dolog vár még arra, hogy újra felfedezzük.

A poszt megjelenését a Daikin támogatta.

A bejegyzés trackback címe:

https://otthonharmonikusan.blog.hu/api/trackback/id/tr3714920206